A multkor megemlítettem hogy néha-néha kicsit eltérek a blogom főtémájától, vagyis rólam. Ám mégis, valamilyen szinten mégis rólam szól hogy mi az ami tetszik, mi az amit említésre érdemesnek találok. Tehát íme egy kis sorozatismertető.

Elfen Lied. (Elfek éneke) Ez egy Anime. Van aki utálja ezt a műfajt, van aki szereti. A legtöbb magyar embernek csakis a Pokemon vagy a Dragon Ball nevű szenny jut az Anime szó hallatán az eszükbe.

Nem is tudom hogy bukkantam rá erre az animére. Talán valami ismertetőből. Mindegy. Vágjunk bele!

A mindössze 13 részes sorozat nyitó képsorai igencsak felkavaró és sokkoló volt. Egy titkos laboratóriumból egy furcsa mesztelen lány szökik meg, miközben körülötte a labor alkalmazottai és az őrök próbálják megállítani szökésében. Sikertelenül. Ugyanis ez a lány nem teljesen emberi lény. Dichlonius. Mutáns, amolyan genetikai hiba. Minden Dichlonius, lány, rózsaszín (?) hajjal és két furcsa szarvval születik a fején. És van még egy különlegessége: Láthatatlan fénysebességü karok, amik képesek felaprítani bármit. Beleértve a labor őreit és alkalmazottait. Ezek segítségével szökik meg főhősnőnk Lucy is, patakvért hagyva maga után. Igen brutális...

Elbizonytalanító ugye? Nos meg kell hogy mondjam, hogy ez a rajzfilm nem erről szól! Rengeteg érzelem van benne, és gyönyörű zenék amelyek segítenek átérezni azt a fájdalmat és szenvedést amin a szereplők keresztülmennek. Nos a 18 éves Lucynak sikerült megszökni, ám egy zsoldoskatona sikeresen fejbelőtte a tengerpartnál, és Lucy eltűnt a tengerben.

Másnap reggel Kouta és Yukka talál rá a parton az anyaszült mesztelen lányra, aki képtelen az értelmes emberi kommunikációra. A fejlövés miatt. Bár egy Dichloniusnak semmiség a puskagolyó, mégis ennek hatására Lucy elméje kettéhasadt. Koutáék nem hagyják magára a súlyósan értelmisérült lányt, ezért felöltöztetik és hazaviszik. Nyu-nak nevezik el, mivel mást nem tud mondani hogy "Nyúúúú" :-). Koutának valahonnan nagyon ismerős a bájos lány, de mégsem tudja honnan...
 

Ígyhát Nyu, (vagyis Lucy) beköltözik Koutáékhoz, amivel tudtukon kívül nagy veszélybe sodorja mindannyiók életét, ugyanis Lucy-t keresik a katonák, hisz szörnyüségesen veszélyes az emberiségre. Lucy veszélyes. Ám Nyu a légynek sem tudna ártani, és bár nem tudja mindig kifejezni, otthonadói felé mérhetetlen nagy szereteti kezdi el kötni. Ám néha Nyu-nak elszabadul az értelmes, ám annál kegyetlenebb és embergyűlölő énje.
 

Később a történetbe még belekapcsolódik Mayu, egy 14 éves fiatal hajléktalan lány, akinek Kouta és Yukka szintén otthont ad, hisz megsajnálják szegényt. Bár a visszahúzódó lány szomorú multját nem ismerik. (Mi nézők azonban megutdjuk.)

Később még egy Dichlonius bekapcsolódik a törénetbe, Nana akit azzal a céllal engedtek ki a laboratórium börtönéből hogy elfogja Lucy-t és "haza" vigye. Ám mivel ő egész életét börtönben töltötte, kevésszer találkozott emberrel, vagyis akivel találkozott, az a labor igazgatója voltm Kurama, akit valamlyen furcsa módon apjaként tiszztel és szeret. Ám ő Lucy-val ellentétben mégsem érez gyűlöletet az emberiséggel szemben.
Hogy mi az oka hogy Lucy gyűlöli az embereket, hogy Koutának honnan ismerős a furcsa lány, hosszú lenne leírni, legyen annyi elég hogy gyerekkorukban szoros érzelmek fűzték egymáshoz, ám mindketten csalódtak a másikban, és borzalmas dolgok történtek, amire Kouta nem emlékszik. Lucy tudathasadásos énje Nyu semmit nem tud a múltról, ha tudna is, nem tudná kifejezni magát...

Zárszóként annyit mondanák hogy a legtöbb szappanoperával ellentétben, ebben a rajzfilmben, igencsak valósan jelennek meg az érzelmek. A belső vívódások, a bánat súlya és a titkolt szerelem igencsak szívszorítóan van ábrázolva. Mindez feldobva némi gyomorforgató brutalitással, ami nemhogy ront a helyzeten, de fel is dobja azt. Bár mindenekelőtt az érzelmek dominálnak az Elfen Liedben.